Menü

We are apologize for the inconvenience but you need to download
more modern browser in order to be able to browse our page

Download Safari
Download Safari
Download Chrome
Download Chrome
Download Firefox
Download Firefox
Download IE 10+
Download IE 10+

hatter

 

A kedvező természeti, tájképi adottsága miatt kiemelkedő szerepet játszik a Tamási járásba a turizmus. Több különlegességet is tartogat ez a táj. Tamási járás a Kapos vízgyűjtő területéhez tartozik, legnagyobb mellékvize a Koppány folyó, de meg kell említeni az északi részén húzódó Sió-csatornát is. A térség a Kapos-Koppány menti dombvidékét a nagy kiterjedésű erdőségek teszik változatossá, ahol pedig a nagyvadak nyújtanak kivételes látnivalókat, ezek közül is kiemelkedik a nemzetközi hírű Gyulaji Rezervátum, melynek különlegessége a védett magyar tölgyes és a csak itt élő dámvad.
Tamási járás természetföldrajzi szempontból a Dunántúli-dombság természetföldrajzi nagytáj két középtájára terjed ki. A területnek a Kapos folyótól nyugatra fekvő része Külső-Somogy természetföldrajzi középtájhoz, második fele a Kapos és a Sárvíz által határolt Tolnai-Hegyhát kistájhoz tartozik.
Tamási járás a mezőgazdasági művelés szempontjából az ország kiváló adottságú területei közé sorolandó. A szántóterületek kiterjedése 53.169 ha, amely a kistérség területének 57,7%-a. Ez az érték kevéssel haladja meg az országos átlagot (57,4). A legkedvezőbb domborzati és talajadottságokkal rendelkező Külső-Somogy egyes településein a külterületein szántók aránya országos szinten is kiemelkedő: Fürged: (84,8%), Nagyszokoly (78,0 %).
A járás területén jellemző talajképző kőzet a lösz, amely egyrészt gyors talajfejlődést tesz lehetővé, másrészt laza szerkezetű, mésszel jól ellátott, kedvező kémhatású talajok képződhetnek rajta.
A talaj mellett az éghajlati jellemzők is rendkívül kedvezőek. A hőmérsékleti viszonyok csaknem minden hazánkban termesztett növény számára kielégítők, csak a kimondottan hűvös éghajlatot kedvelő fajok (például tavaszi árpa) számára nem felelnek meg. A csapadékviszonyok néhány kimondottan vízigényes fajtól (például szója, zab) eltekintve szintén kedvezőek termesztett növényeink számára.
Tamási járás természetes eredetű állóvizekben szegény. Ennek ellensúlyozására a Kapos, valamint a Koppány és mellékvízfolyásainak felduzzasztásával a völgytalpakon mesterséges eredetű halastavakat hoztak létre. A legtöbb halastó a Fürgedi- patak, a Gonozdi- patak és a Kulcsár-patak völgyében van. Összkiterjedésük 699 ha.